Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján. - írja a Kocsis Piroska a cikkében.Tovább ezt írja :
A fenti idézet egy népi rigmus átköltéséből származik, amely 1952. március 9-én hangzott el a Magyar Állami Operaházban Rákosi Mátyás 60. születésnapi ünnepségeinek záróakkordjaként. Ötvennégy évvel ezelőtt egy ország ünnepelte a párt főtitkárának születésnapját, amely a fokozatosan kiépülő magyarországi személyi kultusz külsőségekben is megnyilvánuló leglátványosabb ünnepélye volt. A hivatalos ünneppé nyilvánított esemény alkalmából a kommunista vezetés egész országra kiterjedő kampányt indított.
Az egypártrendszer létrejöttével Magyarországon az ország irányítása a kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) kezébe került. A hatalom egy szűk csoport kezében koncentrálódott, és egy olyan terrorrendszer épült ki, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.
A párt és az ország első számú vezetője Rákosi Mátyás volt, aki önmagát Sztálin leghűségesebb magyarországi tanítványának hirdette és személyét a propaganda Sztálinéhoz hasonló kultusszal övezte. „Ha Rákosit mondunk - jelentette ki Gerő Ernő már 1949-ben -, akkor ez alatt a magyar népet értjük; s ha a magyar népet említjük, akkor Rákosira gondolunk."
Rákosi, és társai a hatalmi pozíciók birtokában, személyéhez kapcsolva kialakították a bölcs vezető, a legjobb apa, népünk bölcs vezére, az ország tanítója, minden magyar dolgozó édesapja kultuszát. Képét Lenin és Sztálin arcképe közé függesztették, igaz, azoknál néhány centiméterrel lejjebb. A fényképeken és filmeken főként munkás és parasztemberek körében jelenítették meg, esetleg búzaföldön vagy kenyeret szelve. Nyilvános szerepléseit gondosan megtervezte, beszédeinek nyelvezete egyszerű, közérthető volt, bár mondandója élénkítésére szívesen használt népi szólásokat, közmondásokat. Jelszavakat, a pártpropagandában később ezerszer idézett képes kifejezéseket ő maga is alkotott, például Tiéd az ország, magadnak építed!, A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.Teljes cikk : archivnet.hu
Utolsó kommentek