Máig nem tudni pontosan, mi késztette 1914. július derekán a háborúval kapcsolatos álláspontja megváltoztatására Tisza István miniszterelnököt, akit aztán egyaránt tekintettek a világégés kirobbantójának és elkötelezett ellenzőjének - olvasható a hvg.hu cikkben.
„A háborúról Tisza és a magyarok döntöttek” – szögezte le sommásan Edvard Benes későbbi csehszlovák elnök egy 1915-ös pamfletjében. De nemcsak ő, hanem már az antant propagandistái is kipécézték Tiszát a háború korai szakaszában. A magyar nemzetiségi politikát nevezte a világháború egyik fő okának írásaiban Robert Seton-Watson brit újságíró és kormányzati tanácsadó, a Monarchián belüli nemzetiségi törekvések egyik fő nyugati támogatója is, aki a magyar miniszterelnököt II. Vilmos német császárral egyenrangú háborús uszítónak kiáltotta ki. A későbbi kisantantállamok politikusai szintén a magyar politikai elitet hibáztatták, hangsúlyozva például, hogy a magyarok Szerbia meghódítására törekedtek, Tiszáról pedig azt terjesztették, hogy valójában ő mozgatja a szálakat az egész birodalomban.
Amikor 1916. október 21-én Friedrich Adler szocialista aktivista lelőtte Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt, azt vallotta, hogy eredetileg Tiszát akarta megölni, mert „ő a Monarchia diktátora”. De a Tisza elleni harmadik merényletet 1918. október 16-án megkísérlő Lékai János is akként indokolta tettét, hogy végezni akart „azzal az emberrel és vele azzal a gondolattal, amely a világ lángba borulásának egyik fő okozója”. A Pesti Hírlap beszámolója szerint hasonló jelszavak kíséretében („Öt éve háborúskodunk maga miatt! Maga az oka az ország pusztulásának!”) támadtak 15 nappal később otthonában az egykori miniszterelnökre az életét kioltó katonák is. Akiknek hiába próbált csendesen ellentmondani az áldozat: „az urak, ha jobban volnának informálva, nem vádolnának engem”.
A ''Vasgróf'' unokájával a Sándor-palotában 1914-ben. Mit döntött?
Teljes cikk : hvg.hu
Utolsó kommentek