Ez az első eset, hogy egyszerre két egyházfőt nyilvánítottak szentté. A különleges eseményt a római Szent Péter téren és környékén százezrek követték. A szabadtéri oltárnál mintegy 150 bíboros és ezer püspök koncelebrált Ferenc pápával.
A ceremónián részt vett XVI. Benedek nyugalmazott pápa is, aki XXIII. Jánost és II. János Pált is személyesen ismerte. A szentté avatási ünnepségen Magyarországot Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt el Rómába.
Ferenc pápa arról beszélt, hogy XXIII. János a Szentléleknek való szófogadás, II. János Pál pápa pedig a család pápája volt, ezzel segítettek helyreállítani az egyház eredeti küldetését. A szentté avatást hatalmas örömujjongással fogadták az összegyűlt hívek és Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.
Taps és ováció
Taps és ováció fogadta az egyházfőt, amikor a Szent Péter Bazilikából kivonult a térre. A ceremónia előtt Ferenc pápa megölelte XVI. Benedeket, a nyugalmazott pápát, akinek megjelenését ugyancsak nagy örömujjongással fogadta a tömeg.
A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa a pápa elé járult. Egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János és II. János Pál szentté avatását. Az egyházfő a harmadszori kérelem után elmondta a szentté avatás hagyományos pápai szövegét. „Szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában” - mondta az egyházfő.
Közvetlenül a szentté avatás után a szabadtéri oltárhoz vitték a relikviákat. XXIII. János testéből egy apró darab, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére került az ereklyetartóba.
Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy XXIII. János a Szentléleknek való szófogadás, II. János Pál pápa pedig a család pápája volt, akik segítettek a kor valóságához igazítani az egyház küldetését.
XXIII. János mindössze öt évig tartó pápasága alatt, 1958 és 1963 között összehívta a II. vatikáni zsinatot, amelynek feladata az egyház reformja volt. Döntöttek például arról, hogy a papok ne csak latinul, hanem a hívők anyanyelvén is misézhessenek. A pápa kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, és ő kezdeményezte a párbeszédet a kommunista országokkal: először Magyarországgal és Csehszlovákiával.
Az egyszerű, munkás családból származó egyházfőt, sokan "jó pápának" nevezték. Egyszerűsége, közvetlensége, és bölcsessége miatt nagyon népszerű volt.
XXIII. János halála után 15 évvel választották pápává a viszonylag ismeretlen lengyel Karol Wojtylát. Több mint 400 év után ő volt az első nem olasz, az első kelet-európai és egyben az első szláv pápa.
II. János Pál pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtásnak az elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Utazó pápának is hívták, több mint száz országot keresett fel. Magyarországon két alkalommal, 1991-ben majd 1996-ban járt. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért és szót emelt az emberi jogokért. Az egyház mostani feje szerint a két szentté avatott néhai pápa bátor ember volt, mert nem félt szembenézni a valósággal. „XXIII. Jánosban és II. János Pálban megvolt a bátorság ahhoz, hogy Krisztus sebeire nézzenek, megérintsék átszegett kezeit és átszúrt oldalát. Két bátor ember volt, akik tanúságot tettek az Egyház és a világ előtt Isten jóságáról és irgalmasságáról. XX. századi papok, püspökök, pápák voltak. Ismerték a kor tragédiáját, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket” - fogalmazott Ferenc pápa.
A szentté avatási szertartásra a világ minden tájáról érkeztek állam és kormányfők, illetve uralkodók. Magyarországot Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt Rómába.
A Híradó helyszínen lévő tudósítója arról számolt be, hogy a szentté avatásra több százezer hívő érkezett Rómába. A Szent Péter tér környéke már hajnalban zsúfolásig megtelt, sokan az utcákon virrasztottak. Már hajnalban akkora volt a tömeg, hogy az újságírók is csak nehezen tudtak mozogni. A MTI tudósítójának a derűs és ünneplő tömeg sietett a segítségére a téren. A hívők felemelték és így segítették, hogy elfoglalja a neki kijelölt helyet. A szentté avatási szertartásra több mint ezer magyar zarándok is érkezett. Sok ezren a szertartás után is a téren maradtak. Sőt volt olyan is, aki azt mondta, még három napig Rómában marad.
Már hajnalban is nagy volt a tömeg
Már a kora hajnali órákban hatalmas volt a tömeg a Vatikán utcáin. A zarándokok a Szent Peter térre próbáltak meg bejutni. Sokan az utcán éjszakáztak egy jobb hely reményében. Volt, aki meg sátrat is vitt magával.
Skandálással tartották magukat ébren a mexikói zarándokok. A Vatikánban és környékén sokan egész éjjel virrasztottak. „Egy szemhunyást sem aludtam! Tele vagyok energiával, rendkívül izgatott vagyok, mert korábban négyszer is találkoztam II. János Pál pápával, és ő nagyon különleges az életemben” - mondta egy Chicagóból érkezett lengyel nő.
Hatalmas tömeg gyűlt össze a Szent Péter térre vezető utcákban is. Főleg a kivetítőknél volt nagy a tumultus reggel. Többen is rosszul lettek. Összesen 36 ezren vigyázták a zarándokok biztonságát. A rendőrök mellett orvosok, pszichiáterek és önkéntesek is.
A tömegben ezer magyar zarándok is volt. Egy 50 fős csoport Bicskéről utazott Rómába. „Elég korán keltünk ma reméltük, hogy bejutunk a térre, de most szembesültünk azzal, hogy nem tudunk bejutni. Lelkileg készítettük magunkat, hogy nem az a fontos hogy megérintsük a szentatyának a köpenyét hanem, hogy lelkileg legyünk itt” – nyilatkozta Goda Lajos.
A szerencsések egészen közelről követhettek a miset. Egy malajziai pap hálát érzett, hogy ott lehet. „Ez egy szent esemény számomra és remélem, hogy ezt az élményt, ha hazamegyek meg tudom osztani az emberekkel” – mondta.
A Szentmise után Ferenc pápa több kört is tett a zarándokok között. A hívek ujjongással fogadták az egyházfőt. A mise után többen a téren maradtak, sokan pedig még napokat töltenek az olasz fővárosban.
A becslések szerint Rómában összesen egymillióan követték a szertartást. A televíziós közvetítést pedig csaknem 2,5 milliárd nézőt vonzott világszerte.
Tömegek keresték fel II. János Pál pápa sírját
Valósággal megrohamozták a zarándokok vasárnap II. János Pál pápa sírját, amelyet szentté avatása alkalmából nyitottak meg a látogatók előtt a római Szent Péter-bazilika altemplomában. Több ezer hívő, köztük számtalan lengyel állta végig a sort, hogy bejuthasson a bazilika kriptájába, és tiszteletét tehesse a szentté nyilvánított katolikus főpap sírja előtt.
A zarándokok nagy része a szentté avatási szertartás után elhagyta a Vatikánt, a Szent Péter tér közelében lévő szuvenírboltok azonban még jó ideig örülhettek a megnövekedett forgalomnak. A hívek apró ajándékokat vittek hozzátartozóiknak, és nagy mennyiségben fogyott a L'Osservatore Romano című vatikáni lap teljes egészében az eseménynek szentelt vasárnapi példánya is.
Az emléktárgyakat árusító üzletek a szentté avatás ünnepére tányérok, kulcstartók, rózsafüzérek, arcképes pólók különleges válogatásával készültek. A könyvesboltok kirakataiban Karol Wojtyla fiatalkori verseskötetét és egy pápai imádságokat tartalmazó füzetecskét találhattak a hívek.
A legtöbb külföldi delegáció és a tömeg vasárnap délután már elhagyta az olasz fővárost, a háromnapos szentté avatási szertartás azonban még nem ért teljesen a végéhez. Hétfő délelőtt Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja tart hálaadó misét a Szent Péter téren, a misén a varsói kórus énekel majd.
Forrás : hirado.hu
Utolsó kommentek