Szenvedélyes harc folyik a Szabadság tér elfoglalásáért.A kormány elhatározta egy német megszállási emlékmű felépítését,mely ellen sokan tiltakoznak.Ki foglalja el a Szabadság teret?Nem vitás, a kétharmados többség. Érdemes a Szabadság tér történelmét áttekinteni ...
A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén. A főváros egyik legszebb tere.
Légifotó a Szabadság térről
Története a 18. századtól az első világháborúig
A tér jellegét a 19. században az Újépület (németül Neugebäude) határozta meg. A magyar Bastille néven is emlegetett épületet Isidore Canevale bécsi építész tervezte, az épület a felvilágosodás építészeti stílusának ritka hazai példája volt. Az építkezés 1786-ban kezdődött meg, az építés vezetésével Hild Jánost, az ismert hazai klasszicista építész Hild József apját bízták meg. A négyzet alakú épület sarkaihoz pavilonok csatlakoztak, melyeket kerítés kötött össze. A hármas számú pavilont 1789-ben már használták, az épület 1793-96 között fogságba esett francia tiszteknek szolgált börtönként. Később tüzérlaktanya, majd katonai akadémiaként működött az Újépület.
A tér déli területén található közterületet Sétatérnek, majd Széchenyi Sétatérnek (németül Promenad) nevezték, ugyanis Széchenyi István kezdeményezte a terület fásítását, a sétatér kialakítását a reformkor időszakában. 1846-ban Széchenyi István felesége az osztrák származású Seilern Crescence grófnő egy platánt ültetett a Sétatéren, mely mai napig látható.
Az 1848–49-es szabadságharc után az Újépület újra börtön, ahol a szabadságharc résztvevői raboskodtak. Itt végezték ki Batthyány Lajos-t, Magyarország első, felelős miniszterelnökét. A kiegyezés után felvetődött, hogy nyomda vagy árvaház legyen az épületből. Az épület hatalmas udvarán atlétikai versenyt is rendeztek. 1897-ben az Újépületet elbontották, helyére Palóczy Antal tervei alapján létesült a Szabadság tér.
A tér elnevezése 1900-tól Szabadság tér, mely utalás az 1848–49-es szabadságharcra. Ennek megfelelően a térre befutó utcák a magyar szabadságharcos kapcsolhatók (zárójelben az elnevezés éve): Honvéd (1872), Vécsey Károly (1908) Aulich Lajos (1908), Perczel Mór, Kiss Ernő, Október 6. (1953).
Itt található Budapest első köztéri Kossuth-szobra, mely azonban nem a téren található, hanem a Szabadság tér 15. számú épület timpanonjában helyeztek el.
A tér meghatározó épületei is a századfordulón ill. az utána következő évtizedben épültek fel:
- Tőzsdepalota (tervező Alpár Ignác, épült 1897-1907)
- Magyar Nemzeti Bank (tervező: Alpár Ignác, 1902-1905)
- Magyar Kereskedelmi Csarnok (tervezők: Kármán Géza Aladár, épült: 1899-1901)
- Postatakarékpénztár (tervezők: Lechner Ödön, Baumgarten Sándor, épült: 1900-1901)
- Adria Hajótársaság palotája (tervező: Meinig Artúr, épült: 1898 körül).
A két világháború között
A Szabadság térre az első világháború után több irredenta, revizionista szobor, emlékhely kerül. 1921-ben január 16-án avatják fel az Irredenta szoborcsoport (más néven Magyar feltámadás szoborcsoport) négy szobrát. 1928-ban készül el az Ereklyés Országzászló, 1932-ben a Magyar fájdalom szobrát, 1936-ban a Magyar feltámadás szobrát állítják fel a téren. Szintén a revizionizmushoz köthető alkotás az 1936-ban felállított H. H. Bandholtz szobor. Ezen alkotások közül ma már csak a Bandholtz-szobor található meg a téren. Szintén a két világháború között készült két további alkotás, mely a tér történetre utal: Dózsa András György alkotása, az Újépület vértanúinak emlékműve (készült 1940), valamint a tér déli sávjában a Virulj emlékkút (készült 1930, Telcs Ede alkotása), mely Széchenyi István feleségének, Seilern Crescence platánfa-ültetésére emlékeztet.
Irredenta, revizionista emlékművek
- 1921. január 16-ától ezen a téren álltak a trianoni békeszerződésben elveszített országrészeket jelképező irredenta szobrok, melyeket a négy égtájjal jelöltek, utalva az elvesztett területekre (zárójelben az alkotók): Észak (Kisfaludi Strobl Zsigmond), Nyugat (Sidló Ferenc), Dél (Szentgyörgyi István) és Kelet (Pásztor János).
Az alkotások jelképrendszere korabeli leírások alapján a következő:
-
- Észak: Egy kuruc vitéz támogatja a keresztre feszített, haldokló Hungariát, akibe a tót nemzetiséget jelképező kisfiú kapaszkodik.
- Nyugat: A Szent Koronára boruló ifjú az elszakított nyugati vármegyéket jelképezi. A fölötte álló Hadúr védelmezően tarja a nemzet pallosát.
- Kelet: A magyar őserőt megtestesítő Csaba vezér megszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező elalélt férfialakot.
- Dél: Egy magyar férfi karddal és címeres pajzzsal védelmezi a Délvidéket jelképező lányt. A lábuknál levő búzakévék Bácskát és a Bánságot jelképezik, amely a Nagy-Magyarország éléstára volt.
Az irredenta szoborcsoport további sorsáról nincsenek megbízható adatok. 1945-ben távolították el őket, állítólag néhány évig a Szent István Bazilika pincéjében őrizték, később valószínűleg megsemmisítették az alkotásokat.
- A Füredi Richárd és Lechner Jenő által tervezett Ereklyés Országzászlót 1928-ban állították fel a téren, ennek mintájára később országszerte állítottak országzászlókat. A Szabadság téren látható alkotásra három magyar nyelvű felirat került: Urmánczy Nándor jelmondata címerpajzsba vésve: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig”, valamint Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy, továbbá „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le” felirat. Két idegen nyelvű feliratot is elhelyeztek az alkotáson (Lord Rothemere-től és Benito Mussolini-től). A Ereklyés Országzászló mellett egy kőlappal zárható urnába a csonka-magyarországi községekből, a 72 történelmi vármegyéből (Horvát–Szlavónországot is ideértve), valamint más fontos helyszínekről (a szabadságharc csatahelyszínei) érkező földet helyeztek el.. Az Ereklyés Országzászlót 1945-ben bontották le.
- 1932. október 6-án avatták fel a francia Emile Gustav Guillaume szobrát, melyet Lord Rothemere ajándékozott Magyarországnak. Ez a szobor Napfürdőző nő néven 1947-ben a Palatinus strandra került, majd 1973-ban a balfi gyógyfürdő parkjában állították fel, ahol ma is látható.
- Dózsa András Ferenc alkotását, a „Magyar Fájdalom” szobrát 1936-ben állítják fel a téren, négy évvel később az első bécsi döntés után Kassára kerül, a szobor későbbi sorsa ismeretlen.
- 1936-ban avatták fel Ligeti Miklós alkotását, Harry H. Bandholtz szobrát, melyet 1949-ben távolítottak el a térről. A szobrot sokáig raktárban őrizték, később Nicolas N. Salgo amerikai nagykövet kérésére a magyar hatóságok 1984-ben tartós letétként a nagykövetségnek adták. A szobor 1989-ig a nagykövetség Szabadság-hegyi területén állt. Az Amerikai Egyesült Államok már 1988-ban felvetette, hogy visszaadná Budapestnek, ha felállítják egy budapesti közterületen. Végül 1989 júliusában új talapzaton újra felavatták a Bandholtz szobrot pár nappal George Bush budapesti látogatása előtt.
A második világháborútól napjainkig
1946-ban a készült el a Szabadság téren a Szovjet hősi emlékmű, mely Antal Károly műve. Az egykori Tőzsdepalota elé Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, „A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép” elnevezésű szobor került. Az 1950-ben felavatott alkotást 1956-ban felrobbantották. Az ötvenes években épült ki a részben a tér alatt elterülő Rákosi-bunker, melynek szellőztetője ma is látható az egykori TV-székház előtt.
Az 1950-es évektől az egykori Tőzsdepalota épületében működött a Magyar Televízió egészen 2009-ig. Az épületet a magyar állam eladta, jelenleg üresen áll. 1989. március 15-én hatalmas ellenzéki tüntetés volt a Magyar Televízió épülete előtt. 2006-ban itt zajlott le az MTV-székház ostroma.
A tér megújulására az ezredforduló után került sor: 2003-ban négyszintes mélygarázs épült a tér alá. A felszínen parkokat és játszótereket alakítottak ki. 2010 után megerősítették az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségét védő kerítéstrendszert. Miután a Szovjet hősi emlékművet többször megrongálták, az emlékmű körül védőrácsokat helyeztek el. A téren további két alkotás is látható: a 2010. március 26-án átadott ún. interaktív szökőkút,[10][11][12], valamint a 2011 júniusában felállított Ronald Reagan szobor.
Épületek
Házszámok szerint a Szabadság téren található épületek:
- 1.: Lakóház
- 2.: Református templom és lakóház, a Hazatérés Temploma
- 3.: Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat
- 4.: Lakóház
- 5–6.: UniCredit Bank Zrt. irodaház épülete. Korábban a Pénzintézeti Központ épülete volt, tervezője Lauber László és Nyiri István
- 7.: Bank Center irodaház, tervező Finta József. 1991-1995 épült.
- 8–9.: Magyar Nemzeti Bank épülete. Tervező: Alpár Ignác. 1902–1905 között épült.
- 10–11.: 2014-től az USA nagykövetségéhez tartozó, felújított épület, azt megelőzően:
- 10.: Irodaház, eredeti nevén Ullman-ház
- 11.: Eredetileg Kánitz áru- és bérház, jelenleg lakóház
- 12.: Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, eredetileg Magyar Kereskedelmi Csarnok
- 13.: Eredetileg Sváb-ház, itt működött a City-kávéház. Ma lakóház
- 14.: Irodaház. 1901-ben épült Meinig Artúr tervei alapján, majd 2010-ben a La Société Générale Immobilière Magyarország Kft. felújította.[15]
- 15.: Inter-Európa Bank Rt.
- 16.: Lakóház, korábban az Adria hajóstársaság palotája (1903-ban épült Meinig Artúr tervei alapján). Itt volt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Központja.
- 17.: A Magyar Televízió korábbi székháza. Előzőleg Tőzsdepalota volt. Jelenleg (2014) üresen áll.
Forrás : hu.wikipedia.org
A hvg.hu ezt írja a cikkében : "Az utóbbi hetekben a német megszállási emlékmű építése, illetve a civilek tiltakozó akciói miatt ismét fókuszba került Szabadság téren bő száz éves történelme alatt jóformán folyamatosan cserélődtek a szobrok és az üzenetértékű építmények. Az éppen hatalmon lévők ezáltal (is) próbáltak új és újabb értelmet akarva adni a térnek. A tét ugyanis jelképértékű volt: uralni a Kossuth tér szomszédságában lévő belvárosi, és már a neve miatt is szimbolikusnak szánt teret, eltüntetve onnan az előző korszakok emlékeit." Teljes cikk : hvg.hu
Több galériát megnézhet a HVG cikkében
 |
Nagy-Magyarországot ábrázoló virágágy a Szabadság téren.Fotó: Fortepan / Major György |
 |
Ünnepség a Szabadság téren 1950-ben.Fotó: Fortepan / iMRe |
| |
|
Ünnepség a Szabadság téren 1950-ben.Fotó: Fortepan / iMRe |
 |
Ledöntött szobor a Szabadság téren, 1956 - Fotó: Fortepan / Nagy Gyula |
 |
Fotó: Fazekas István |
Utolsó kommentek