A fiatal rendszerváltoztatók nem készültek parlamenti képviselőnek, hanem belesodródtak a politikába, mert úgy érezték, értelmiségiként mintaadónak kell lenniük a közösségükben - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Szabadság Expressz rendezvénysorozat "történelmi sajtókonferenciáján", szerdán az Országházban.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2), Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (b), Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök (j2) és Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke (j) a Szabadság Expressz rendezvénysorozat történelmi sajtókonferenciáján a Parlament Nagy Imre-termében 2014. szeptember 3-án. A rendszerváltás 25. évfordulójára emlékező Szabadság Expressz kelet-közép-európai körútjának harmadik állomása Budapest, Gdansk és Varsó után. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A rendszerváltozás 25. évfordulójára a Szabadság Expressz elnevezésű programsorozat keretében szerda délelőtt vonattal érkeztek Varsóból Budapestre fiatalok, és délután Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori parlamenti dolgozószobájában találkoztak a rendszerváltozás néhány fontos szereplőjével.
Kövér László kifejtette: arra a kérdésre, hogy mikor kezdődött a rendszerváltozás, több válasz is adható. Például, hogy akkor, amikor az MDF megalakult, vagy amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot és ezzel közjogi értelemben elindította a rendszerváltozás folyamatát, vagy amikor a háttérben a nagyhatalmak politikusai elkezdtek alkudozni, igyekeztek átmenteni a hatalmukat az új berendezkedésbe, esetleg 1945-ben, mert az a rendszer, amelyet 1990-ben Kelet-Közép-Európában demokráciára cseréltek, soha nem nyert legitimitást egyik országában sem a szovjet övezetnek.
A házelnök kiemelte: a fiatal rendszerváltoztatók nem tudatos választással lettek parlamenti képviselők, hanem belesodródtak a politikába. Fiatal értelmiségiekként azt gondolták, hogy van feladatuk a világban azon túl is, hogy a szakmájukban tegyék a dolgukat. Értelmiségiekként a társadalom elitjévé váltak, akiknek vezetniük kell a közösségüket.
Ez nem feltétlenül állam- és pártfunkciókat jelentett, de mintaadóknak, szellemi vezetőknek kellett lenniük a közösségükben, és erre a szerepre készültek, nem a parlamenti képviselőségre - mondta.
Kövér László kiemelte: Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetése mindenkinek nyilvánvaló bizonyságot jelentett, hogy a kommunista rendszer ideológiai és morális értelemben is összeomlott, hiszen az állampárt hozzájárulásával tehették meg ezt a kegyeleti gesztust. Az eseményen a legemlékezetesebb beszédét Orbán Viktor mondta a magyar fiatalok, a Fidesz nevében - fűzte hozzá.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: 2011-ben a Fidesz kétharmados többsége kellett ahhoz, hogy új alkotmányt fogadjanak el, és ez volt az igazi rendszerváltozás. Az új alaptörvény alapján szerveződik most az ország, és az újabb kétharmados többség lehetőséget ad arra, hogy az állam minden részletét megszervezzék - mondta.
Kitért annak a jelentőségére, hogy 1978-ban Karol Wojtylát II. János Pál néven pápává választották. A lengyel pápa azt üzente, hogy "Ne féljetek!", és ennek az üzenetnek rendkívüli jelentősége volt - vélekedett.
Az Országgyűlés alelnöke arról is beszélt, hogy 1987-ben a lakiteleki találkozón megalapították az MDF-et. Száznyolcvanan gyűltek össze az eseményre, "a szabadság kis körei" találkoztak, köztük Áder János jelenlegi köztársasági elnök. Hozzátette: annak, hogy nem verték szét a találkozót, nagy jelentősége volt.
Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, aki 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaságot kikiáltotta, arról beszélt, 1989-re a mérvadó magyar politikai elit, a kommunista párt és az új demokratikus pártok egyetértettek abban, hogy reformokat véghezvinni nem lehet politikai fordulat nélkül. Abban is egyetértés volt, hogy egy nemzeti kerekasztal keretében kell végrehajtani a történelmi fordulatot. Békés és alkotmányos módon akarták ezt véghezvinni, ezért világos volt, hogy ezt a parlamentben kell szentesíteni.
Felidézte, hogy ezért ő mint parlamenti elnök lett a kerekasztal-tárgyalások elnöke, koordinációs feladatot látott el, és a szakértői háttér biztosítása volt a feladata. A kerekasztal-tárgyalásokon módosították a régi alkotmányt, és megalkották a sarkalatos törvényeket, amelyeket még a régi, zömében kommunista képviselőkből álló Országgyűlésnek kellett törvényerőre emelnie. Neki és a reformista vezetőknek kellett meggyőzniük a képviselőket arról, hogy a változások elkerülhetetlenek, és az a jó, ha megszavazzák a törvényeket.
Kitért arra: nem volt véletlen, hogy a köztársaság kikiáltása október 23-án és délben, harangzúgás közepette történt. Az 1956-os forradalom példája lebegett a szemük előtt, amikor - ha rövid időre is - nemzeti egység alakult ki, hogy vissza kell szerezni a nemzeti szuverenitást, többpárti parlamentre, parlamenti demokráciára van szükség, e nélkül nem lehet új Magyarországot építeni.
Szűrös Mátyás a köztársaság kikiáltásához köti a rendszerváltást, azzal, hogy ez egy folyamat része volt, és utána sok kisiklás és deformáció is történt.
Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, politológus elmondta, a 80-as évek közepére már a kommunisták számára is világossá vált, hogy a kommunista rendszer nem képes legyőzni a kapitalista Nyugatot, sőt egyre inkább távolodik tőle. Magyarországon fenntarthatatlanná vált a szocialista tervgazdálkodás, az életszínvonalat hitelekből tartották fenn, az ország menthetetlenül eladósodott. Ezért nem lehetett olyan erőszakot alkalmazni, mint például Lengyelországban, mert társadalmi ellenállás esetén azonnal államcsőd, fizetésképtelenség állt volna be - mondta.
Hozzátette: a rendszerváltás folyamatában Lengyelország végül politikailag megelőzte Magyarországot, amely gazdasági értelemben előbbre járt, bár később kiderült, hogy ez zsákutca volt. A két ország között abban is különbség volt, hogy a magyar társadalom zöme nem vett részt a rendszerváltásban. A kommunista elitet a kerekasztal-tárgyalásokon már csak saját hatalmának, befolyásának átmentése érdekelte.
Tölgyessy Péter "furcsa átmenetnek" nevezte a magyar rendszerváltást, amely később is eltért a többi ország átalakulásától.
Forrás : MTI
Mit nyilatkozott a PM ?
Az Együtt-PM arra szólította fel pénteken Kövér László házelnököt, hogy vonja vissza az ukrán válsággal kapcsolatos "vállalhatatlan nyilatkozatát", amelyet szerdán tett a Szabadság Expressz rendezvénysorozat parlamenti eseményén.
Az ellenzéki szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte "Kövér László ukrán kormány elleni kirohanását".
Az Együtt-PM a nyilatkozat visszavonására szólította fel az Országgyűlés elnökét, Orbán Viktor kormányfőtől pedig azt követeli, hogy határolódjon el párttársa "cinikus álláspontjától".
Kezdeményezik továbbá, hogy a parlament vizsgálja meg Kövér László alkalmasságát az Országgyűlés elnöki posztjának betöltésére, mert a politikus - pozíciójánál fogva - jogosult arra, hogy az államfő akadályoztatása esetén ellássa a honvédség főparancsnoki tisztségét.
Kövér László szerdán a Szabadság Expressz nevű rendezvénysorozat parlamenti eseményén - a vs.hu beszámolója szerint - az őt faggató résztvevők kérdésére az ukrán válságról úgy fogalmazott: "Ukrajnában egy manipulált folyamat zajlik, amiben a legkisebb szerep épp az ukránoknak jutott". "Ennek a cirkusznak az a célja, hogy Európát egyszer és mindenkorra leválassza Oroszországról" - mondta.
Szavai szerint tévedés, hogy Ukrajnában valódi demokrácia készülne, amit semmi nem mutat jobban, mint a magyar kisebbségnek kedvező nyelvtörvény és választási törvény felfüggesztése.
A házelnök egyúttal fontosnak nevezte - olvasható a portálon -, hogy Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, mert az ország így védve van az "orosz revansizmussal vagy birodalmi törekvésekkel szemben". Azt is mondta, nem tud róla, hogy Magyarország oroszbarát politikát folytatna. Szerinte az ukrán konfliktus ügyében semmi olyat nem mondtak a magyar politikusok, amit mások ne fogalmaztak volna meg.
Hozzátette, megérti a balti népeket és a lengyeleket, akik tartanak az orosz terjeszkedéstől, de szerinte Oroszországnak is van egy jogos biztonsági igénye.
Az ukrán válság megoldásával kapcsolatban Kövér László úgy foglalt állást: nyilvánvalóan nem valós lehetőség, hogy "a nem létező ukrán állam hadserege" legyőzi az orosz hadsereget, vagy hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meggondolja magát, esetleg a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot. Ehelyett az lenne a jó, ha normális együttműködés alakulna ki Európa és Oroszország között, de ennek esélye beláthatatlan időre elveszett - mondta a parlament elnöke a vs.hu tudósítása szerint.
Forrás : MTI
Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap beszámolt a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából szervezett Szabadság Expressz nemzetközi vonatút és tanulmányi projekt budapesti parlamenti programjáról, amelyen a fiatal résztvevők egy része élénk vitába keveredett Kövér László házelnökkel. A fiatalok az egykori események négy, részben ma is aktív politikus résztvevőjével a program szerint a rendszerváltás időszakáról beszélgettek volna, de néhányan közülük ehelyett az orosz-ukrán konfliktusról és a magyar kormány álláspontjáról kérdezték a házelnököt. A magyar kormányt érintő bírálatokra a lap szerint Kövér ingerülten válaszolt, mire több résztvevő elhagyta a termet. A tudósítás szerint a parlament munkatársai megpróbálták rávenni a lengyel televízió jelen lévő stábját, hogy ne hozza nyilvánosságra a felvételt. Azzal is megvádolták a lengyel tévéseket, hogy manipulálni akarják a házelnök nyilatkozatának tartalmát - állította a lap.
A Gazeta Wyborcza szerint Budapest álláspontját a Moszkvától való gazdasági függés határozza meg. Utalt a paksi atomerőmű bővítéséről kötött magyar-orosz szerződésre, valamint arra, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz gázszállításoknak, és nincs jelentősebb esélye a diverzifikációra.
Forrás : MTI
Utolsó kommentek