Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő - olvasható a portfolio.hu-n.
Ez bizony magas
A magas államadósság-rátát több tényező magyarázza. Az egyik, hogy valójában már a tavaly év végi szám is "kozmetikázva" volt, ugyanis a csökkenő mutatót csak úgy lehetett elérni, hogy az állam a pénzügyi tartalék apasztásával finanszírozta a lejáró adósságát. Az idén az első negyedév a leapadt tartalék feltöltéséről szólt, vagyis az állam jóval több állampapírt adott el, mint amennyi lejárt. Ennek eredményeként az állam likvid tartalékai egy negyedév alatt 752 milliárd forintról 1787 milliárd forintra duzzadtak vissza - ez azonban csak az adósság növekedésével járt.
A másik fontos tényező a forint gyengülése. Ez önmagában is majdnem 1,5 százalékponttal emelte a GDP-arányos adósságmutatót, hiszen a devizában jegyzett adósságon átértékelődési veszteség keletkezett.
Az államadósság-ráta 2009 óta a 80-85 százalékos sávban mozog. Figyelembe véve, hogy ez idő alatt a GDP 10%-át kitévő nyugdíjvagyon olvadt semmivé, enélkül az alappálya határozottan emelkedő lett volna. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arra hivatkozott, hogy azért mondható mégis csökkenőnek az államadósság, mert ebben az időszakban az állam vagyont vásárolt. Ezt a kijelentést azonban nem támasztják alá a ma megjelent számok. A nettó államadósság (ami éppen az állami követeléssel, vagyonnal csökkentett mutató) ugyanis szintén nem mutat apadást, sőt, 2011 óta folyamatosan emelkedik. A bruttó és a nettó adósság közötti differencia ennek megfelelően folyamatosan zsugorodik. 2010-ben 20 százalék körül volt a különbség, ami a nyugdíjvagyon államosításával 30%-ra duzzadt, mostanra azonban újra csak 20%-on állnak az állam követelései.
Ennél magasabban egyszer állt az államadósság-mutatónk, 2010 közepén 0,9 százalékponttal magasabb volt a GDP-arányos ráta. Akkor egy egyszeri ugrás okozta a rekordot, hiszen a 80-85%-os sávból Kósa Lajos és Szijjártó Péter megnyilatkozásainak hatására lépett ki a ráta, mivel a forint jelentősen gyengült.
Teljes cikk : portfolio.hu
Utolsó kommentek