Manapság inkább csak a finom sonka és az alkohollal átitatott locsolás miatt várjuk a húsvétot, azonban ne felejtsük el, hogy ez az ünnep többről szól pár pirosra festett tojásnál és néhány locsolóversnél.
Teljes cikk : men.hu
Húsvét: a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe
2014.04.20. 11:12 Valaki János
Szólj hozzá!
Címkék: alkohol kereszténység sonka locsolás Húsvét festett tojás
Futóversenyt rendeznek Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából
2014.04.20. 10:57 Valaki János
Magyarország tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz: erről emlékezhetnek meg tíz kilométeres futással a sportolni vágyók május 11-én.
A futás útvonala Budapest belvárosában és a Duna-parton tíz, jelentős európai uniós támogatásból megvalósult, emblematikus budapesti fejlesztést érint. A résztvevők átfutnak a Margit hídon, elhaladnak például a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Rudas fürdő és a Várkert Bazár mellett is – tájékoztatta az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete közleményben az MTI-t.
A rajt, a cél és az eredményhirdetés a belvárosi Erzsébet téren lesz, amely az egész napos Európa-napi fesztivál helyszínéül is szolgál. A rendezvény koncertekkel, információs standokkal és családi programokkal várja a látogatókat.
A tíz – váltóban kétszer öt – kilométeres távot teljesítők egy Magyarország tízéves EU-tagságát szimbolizáló érmet kapnak. A futáson a részvétel ingyenes, de a rendezvény előtt az indulóknak regisztrálniuk kell a verseny honlapján. Jelentkezni a www.bbu.hu/eu10 internetes oldalon lehet, ahol részletes információkat is találnak az érdeklődők.
A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség megbízásából a B-B Ultramaraton Kft. rendezi meg. Az eseményt az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és a Külügyminisztérium támogatja.
Forrás : MTI
Szólj hozzá!
Címkék: Magyarország Futóverseny EU-csatlakozás 10. évforduló
Pharrell Williams
2014.04.19. 16:03 Valaki János
Pharrell Williams (egyszerűbben csak Pharrell, fonetikusan: [fəˈrɛl]) (Virginia Beach, 1973 április 5. –) amerikai énekes, rapper, zenész és zenei producer.
 |
|
| Pharrell Williams előadás közben |
Szóló karrierje melett 2003 tagja a N.E.R.D-nek, ami egy rock, funk, hip-hop banda amit Williams a gyermekkori barátaival alapított. A bandában Williams dobol és énekel. Chad Hugoval közösen alapítottak egy zenei producer duót a The Neptunes-t, többnyire soul, hip-hop és R B stílusú zenékkel foglalkoznak. Első lemeze a Frontin 2003-ban jelent meg, ezt követte első debutáló albuma az In My Mind 2006-ban. Második albuma a G I R L, 2014, március 14-én lett kiadva.
A The Neptunes tagjaként Williams számos sikeres sláger rögzítésében közreműködött külonféle előadókkal. Williams eddig hét Grammy Díjat nyert, ebből kettőtt a The Neptunesszal. Jelenleg a tulajdonosa egy média vállalatnak, az i am OTHER-nek, a vállalat zenével, szórakoztatással, divattal és művészetekkel foglalkozik. Williams két ruházati márkának is az alapítója, az Ice Creamenek és a Billionaire Boys Clubnak.
Forrás : hu.wikipedia.org
Hivatalos weboldal : pharrellwilliams.com
Pharrell Williams (született 1973.április 5) aki nem csak zenei producer és rapper hanem többek között divat tervező ő az alapítója a "Milliárdos fiúk klubját" (ahol nagy Star Trek őrület uralkodik) és továbbá dalszerző is.És dolgozott már Madonnától Justin Timberlake-n át.
Bővebben : starity.hu
A hétszeres Grammy-díjas előadó, Pharrell Williams nemrég Oprah vendége volt, a műsorban egy összeállítást vetítettek neki, amiben jól látható, hogy tényleg az egész világ a Happy című dalra táncol, énekel.
Az énekes a lehető legkedvesebben reagált a kisfilmre, örömében elkezdett sírni az adásban.
Forrás : hir24.hu
Facebook : facebook.com/Pharrell
Twitter : twitter.com/Pharrell
Myspaces : myspace.com/pharrell
Last.fm : last.fm/music/Pharrell+Williams
Instagram : instagram.com/pharrell#
Szólj hozzá!
Címkék: Pharrell Williams
Széles sávú internet lehet az ország minden pontján
2014.04.19. 11:53 Valaki János
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 800 és 2600 MHz új frekvenciasávok, valamint a 900, az 1800 MHz és a 26 GHz sávokból még rendelkezésre álló, eddig nem használt blokkok értékesítésére vonatkozó pályázati dokumentáció tervezetét.
A NMHH tájékoztatása szerint a széles sávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló pályázat kiírás dokumentációjának tervezete magyar és angol nyelven egyaránt elérhető. A dokumentációhoz a közzétételétől számított húsz napon belül lehet észrevételeket tenni a hatóságnál, levélben vagy e-mailen.
A tervezet rögzíti, kiemelt közérdekű cél a digitális kompetenciák fejlesztése a lakosság körében, a mikro-, kis- és középvállalkozások internetes ellátottságának és online jelenlétének bővítése, az elektronikus kereskedelem fellendítése. A pályázati kiírás hozadéka a piaci verseny élénkítése, megteremtve ezáltal az információs társadalom további fejlesztésének és a fogyasztói jólét növekedésének az alapját.
A magyar gazdaságnak hosszú távon fontos, hogy a széles sávú internet szolgáltatás az ország bármely pontján elérhetővé váljon. Ez nem csak az előfizetők és a szolgáltatók érdeke, az állam működését is hathatósan támogatja. A frekvenciahasználat aktivitása egy ország gazdasági mutatója is egyben. Minél nagyobb a területi lefedettség és minél gyorsabb az adatforgalom, annál inkább biztosított a gazdaság digitális vérkeringése.
Forrás : hirado.hu
Szólj hozzá!
Címkék: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Széles sávú internet minden ponton
Legnagyobb ünnepére készül a keresztény világ
2014.04.19. 11:45 Valaki János
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 20-án és 21-én ünnepli a nyugati keresztény egyház.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigiliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, alleluja" üdvözlő szavakkal.
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogyan az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt "terméke".
A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
Forrás : hirado.hu
Szólj hozzá!
Címkék: húsvét ünnepek ünnepe Legnagyobb ünnep keresztény világ
Y formában feszítették keresztre Jézust?
2014.04.19. 11:20 Valaki János
Jézus Krisztus keresztrefeszítése sokkal fájdalmasabb lehetett, mint azt korábban gondolták - állítják brit és olasz kutatók, akik szerint a torinói leplen kirajzolódó alak karjai a feje felett voltak, s valószínűleg "Y" formájú testhelyzetben lelte végzetét. Bárki is készítette az ereklyét, a vizsgálatok szerint a Megváltó halálát az elmúlt évezredek során a legtöbb alkotás pontatlanul ábrázolta - írja a mult-kor.hu
A művészek évezredeken át úgy mintázták meg a keresztény egyház alapítójának kereszten való szenvedését, hogy keze vízszintesen volt széttárva. A liverpooli John Moores Egyetem, valamint az olaszországi Paviai Egyetem kutatói szerint Jézus kivégzése ennél jóval kegyetlenebb volt, ugyanis kezeit a feje fölé szegezték. A nemzetközi szakértőgárda a torinói leplet elemezve arra a meggyőződésre jutott, hogy a leplen látható embert "Y" alakú testhelyzetben szegezhették fel.
Teljes cikk : mult-kor.hu
Szólj hozzá!
Címkék: kereszt vízszintes torinói lepel testhelyzet Jézus Y formában feszítették liverpooli John Moores Egyetem Paviai Egyetem
Látogatás a bibliai helyszíneken
2014.04.19. 11:05 Valaki János
Naponta ezrek keresik fel a bibliai események helyszíneit.Nagy turista látvány lett Jézussal kapcsolatos bibliai helyszínek.Ha még nem volt a bibliai események helyszínein,akkor kattintson a femina.hu-ra '
Jeruzsálemi panorámakép az Olajfák hegyéről .Forrás : hu.wikipedia.org
Szólj hozzá!
Címkék: bibliai helyszínek
Húsvéti jelképek, szimbólumok és szokások
2014.04.19. 08:58 Valaki János
Nagyon sok helyi szokások vannak a világ számos országában,melyeket húsvéti szokásoknak hívunk.Nagyon sok szokásnak nincsen semmi köze Jézus halálához és feltámadásához.Nézzünk meg néhány szokás eredetét '
Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
Bárány
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
Nyúl
A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.
Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.
A tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.
Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.
Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
Forrás : sulihalo.hu
Locsolkodás és tojásfestés
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.
A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.
Forrás : csaladivilag.hu
Tavaszi, húsvéti népszokások
A tavasz beköszöntével és húsvét közeledtével előtérbe kerül néhány népszokásunk, mint például a locsolás, ételszentelés, böjti játékok, a nagyhét szokásai, kiszehajtás, villőzés, barkaszentelés.
Teljes cikk : tutilapok.hu
A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.
Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.
Markó: Húsvéti locsolkodás (1889)
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.
Teljes cikk : korkep.sk
Szólj hozzá!
Címkék: szimbólumok szokások Húsvéti jelképek
Időjárás Húsvétkor
2014.04.19. 08:36 Valaki János
Milyen lesz az időjárás Húsvétkor?Az előrejelzés szerint nem lesz nagyon jó idő.Az idokep.hu szerint ilyen idő lesz:
Kedden sem várható számottevő változás, többfelé kialakulhatnak záporok, zivatarok. Meleg, de nedves légtömegek áramlanak hazánk fölé, a légmozgás időnként élénk, főként zivatarok idején erős lehet.
Szombaton többfelé várható eső, zápor kialakulása, időnként az ég is megdörrenhet. A Tiszántúlon hevesebb zivatarok is kialakulhatnak, melyeket nagy mennyiségű eső vagy jég kísérhet. Az északi tájainkon többfelé élénk, erős lehet a légmozgás. Az enyhe hajnalt követően 16 és 22°C közé melegedhet a levegő.
Húsvét vasárnap országszerte számítani kell ismétlődő záporok kialakulására, délen és északkeleten egy-egy zivatar is előfordulhat. Hajnalra 4 és 10°C közé hűl a levegő, délután pedig 15 és 20°C közötti értékekre van kilátás.
A hétfő is igen változékonynak ígérkezik, többfelé számíthatunk záporokra, északkeleten zivatarok sem kizártak. Élénk déli, délkeleti szél mellett 18-23 fok közé melegszik a levegő.
Kedden sem várható számottevő változás, többfelé kialakulhatnak záporok, zivatarok. Meleg, de nedves légtömegek áramlanak hazánk fölé, a légmozgás időnként élénk, főként zivatarok idején erős lehet.
Orvosmeteorológia
Szombaton kettős fronthatás várható, ami a mindkét frontra érzékenyeknél kellemetlen panaszokat okozhat. Jelentkezhet fejfájás, migrénes panaszok, mellkasi fájdalmak, zöldhályogos rohamok, ízületi, reumatikus és kopásos eredetű fájdalmak felerősödése, vérnyomás ingadozása, görcsös panaszok.
Forrás : idokep.hu
Humánmeteorológia bővebben : hazipatika.com
Szólj hozzá!
Címkék: Húsvét Időjárás
Húsvét
2014.04.19. 08:16 Valaki János
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
 |
|
| Jézus Krisztus feltámadása (Piero della Francesca) |
.Teljes cikk : hu.wikipedia.org
A húsvét időpontja
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a "tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap" formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Forrás : tutilapok.hu
A húsvét erdete, története és jelképei
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Teljes cikk : sulihalo.hu
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Teljes cikk : angelfire.com
Húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.
 |
 |
|
Húsvéti képeslapok a XX. század elejéről
|
|
Teljes cikk : unnep.mentha.hu
További információk : 2.startlap.hu
Szólj hozzá!
Címkék: megváltás változó pészah Húsvét Jézus feltámadása húsvét időpontja
Utolsó kommentek